Rólunk mondták

2 éve voltam már egyszer Cashflow 10+2 Intenzív-en. Ahhoz képest szerintem sokat változott, jó irányban. Halványak az emlékeim, de ha jól emlékszem akkor nem beszéltük át egy egy játék után az eseményeket ilyen mértékben. Ami még szimpatikus, hogy anno is megvolt ez a csapatban játszás, de most még jobban, szinte már ti jelölitek ki hogy legyen egy vezető, és haladjunk előre.

Emlékeim szerint annó nem “kavartátok” meg a játék menetét ennyire és nem hoztatok minket olyan helyzetekbe mint most. És ez jó, ha a megfelelő emberek vesznek részt a tanfolyamon, és tanulni akarnak. 

Változások amik tetszettek: (két év távlatából amire emlékszem)

• emlékeim szerint nem volt ennyire személyre szabott, kihegyezve hogy mindenki ki ki lépjen a saját maga komfort zónájából. Tetszett hogy olyan emberek (többek között én is) kerültek vezető szerepbe akiknek erre szükségük volt,és ebben kellet fejlődniük. Észrevételem szerint Ancsinak a komfortzónából való kilépése nem a vezető szereppel kezdődött, hanem a könyvelés, tempó. De jó volt hogy volt vezető szerepben. 
  
  
• emlékeim szerint nem volt ennyire csapatban dolgozás, volt, de nem ennyire direkten, hogy az elején eldöntjük hogy csapat, és legyen vezető, akit követünk, az ő szava döntő. Ez nagyon jó volt, mert egy más világot tapasztalhattunk meg. Amit az átlag (!) magyar lát/tapasztal hogy úgy tud előre jutni hogy egymásra taposnak, és mászik fel a ranglétrán. Mondjuk szerintem sokan tisztában voltunk azzal hogy csapatként mennyivel másabb a szituáció, játék (élet szimulációja). Ezzel egy nagyon nagy kontrasztot, szembeállítást idéztetek elő ami jó. Elgondolásom szerint felnyitja azon emberek szemét (vagy elgondolkodtatja), hogy lehet másképp gondolkodni.
  
  
• ha jól emlékszem akkor azon volt a hangsúly, hogy a “tananyag” mennyen át az embereknek a különböző játékokon. most emellett azt tapasztaltam, hogy még arra is figyeltek, hogy kit kit különböző helyzetekbe hozzatok amivel kikerül a komfortzónájából. Érzelmileg olyan behatások érték a mostani alkalmon az embereket amiből nagyon sokat tanulhatnak ha ez a céljuk. És ez is egy kihívás sztem a részetekről, hogy ezt előidézzétek. Így egy nem mindennapi helyzetet teremtve fejlesztitek az emberek érzelmi intelligenciáját. Most hogy elgondolkodom hogy máshol hol tapasztaltam ilyen élményeket nem tudok mondani rá példát. 1-2 biztos volt. De ott nem szimulációs környezetben voltam. 
  
  
• sok könyvet olvastam mostanában. És némelyikben szó volt a vissza jelzésekről. Hogy mennyire fontosak, és hogy és kinek adjuk azokat. 

Tudom ez egy elég kínos pont számotokra hogy mi az amit mondjatok mindenki előtt és mi az amit csak négyszemközt. Ezt nagyon jó csináltátok. És nagyon jók voltak az őszinte visszajelzések. Tudom hogy nehéz mindenkit figyelni, és emlékezni rá hogy ki mit csinált, de szerintem ez az a pont amiből a lehető legtöbbet tud tanulni az ember, a vissza jelzésekből. Tudjátok, én is amikor új dologba kezdek, vmi olyat csinálok amit előtte nm csináltam, akkor minden apró részletben bizonytalan vagyok. És az is nagyon jó, ha a nektek természetes dolgokat amit az illető jól csinál kiemelitek, hogy ez és ez nagyon jó volt, de ezen és ezen javítani lehetne a siker érdekében. Egyén függő hogy ki mennyire igényli ezeket. De úgy látom, hogy egy ilyen tanfolyamra olyanok jönnek el akik fejlődni szeretnének (senki nem erőszakolja rájuk), úgyhogy mindenki nyitott ezekre.
Amit szerintem mindenképp jó ha az elején csináltok: mindenkit megkérdezni, hogy lehettek e teljesen őszinték a vissza jelzésekkel kapcsolatban. Még akkor is ha fáj az igazság. Ha jól emlékszem akkor erre most nem volt példa hogy valakit bántana, de ismerek olyan embert aki nem tudja fogadni ezeket. 
Ezt a részt nem azért írtam le, mert valami hiányosságot látok, benne, csak azért mert szerintem nagyon fontos, a fejlődés egyik legfontosabb része hogy tudja az ember hogy hol tart az útján ahova el akar jutni.

Tetszett az hogy mindenki elé kiállva kellett elmondani a gondolatainkat. 2 éve képtelen lettem volna rá, de most úgy érzem, hogy jobban megy az emberek előtti beszéd. És nem én voltam az akinek a legjobban kiesett a komfortzónámból. De ezen a területen is van mit tanulnom még. 

Én úgy jöttem el erre most, hogy szeretném az ilyen irányú tudásomat (Kiyosaki) felelevníteni, ugyanis mostanában más irányban olvasok… Jelen pillanatban én a kommunikációmat, emberekkel való tárgyalási tudásomat, és a vezetést akarom elmélyíteni, És nem is gondoltam volna, hogy most ezeken a területeken fogok újakat tanulni. De ugye nincsenek véletlenek. 🙂