fbpx

Újdonság: Weboldalunk folyamatosan változik, illetve bővül. A Változásokat a láblécben található “Weboldal Változások” menüpontban követheted nyomon.

Először valuta háború, most kereskedelmi háború, aztán a lövések háborúja

United Nations World Flags
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email

A 30-as évek óta népszerű teória, hogy természetes előmenetele a valuta háborúnak a kereskedelmi háború, annak pedig a lövöldözés. Mind a történelem, mind az elemzések alátámasztják ezt az elméletet.

Valuta háborúk nem léteznek állandóan, csak bizonyos feltételek mellett alakul ki és tart addig, míg a rendszer reformja vagy összeomlása nem követi. Az állapot, ami előidézi, a túl sok adósság és a túl kevés növekedés. 

Ilyen körülmények között az országok próbálják a gyarapodást ellopni a kereskedelmi partnerektől azzal, hogy olcsóbbá teszik a valutájukat, hogy támogassák az exportot és export-függő munkahelyeket teremtsenek.

A gond az a valuta háborúval, hogy csak nullára, vagy veszteségre lehet kijönni belőle. Az igaz, hogy az országok rövidtávon nyerhetnek azzal, hogy olcsóbbá teszik a valutájukat, de előbb vagy utóbb a kereskedelmi partner ugyanezt csinálja a sajátjával, hogy visszanyerje az export előnyét.

Ez a szemet-szemért leértékelés ingaként tartja fenn magát a rövid távú előny lendül előre-hátra, úgy hogy egyik fél sem jut előrébb.
 
Néhány év elteltével a valuta háborúk hiábavalósága egyértelművé válik és az országok kereskedelmi háborúba kezdenek. Ez büntető díjakhoz, exporttámogatásokhoz és nem tarifális akadályokhoz vezet a kereskedelemben.
 
A dinamikája ugyanaz, mint a valuta háborúnál. Az egyik ország díjakat vezet be a rövidtávú nyereség érdekében, de a megtorlás nem tart sokáig, a kezdeti előny megszűnik, hiszen a kereskedelmi partnerek is hasonló díjakat vezetnek be válaszul.
 
A rövidtávú előny illúziója ellenére, hosszú távon mindenki rosszabbul jön ki. Az eredeti állapot, a túl sok adósság és a túl kicsi növekedés sosem szűnik meg.
 
Végül, a feszültség növekedik, az ellenséges táborok kialakulnak és kezdetét veszi a lövöldözés. A háborúknak gyakran nem rejtegetett gazdasági sérelem az oka.

A sorozat a 20. század elején valuta háborúval kezdődött a weimari Németország hiperinflációjával (1921–23) aztán kiterjedt a francia leértékelődésre (1925), az angol elértéktelenedésre (1931), az amerikaira (1933) és egy újabb francia/angolra (1936).

Mindeközben globális kereskedelmi háború kerekedett a Smoot-Hawley tarifák bevezetésével (1930) és a hasonló díjakkal az Egyesült Államok kereskedelmi partnerei számára. 

Végül kialakult a háború Manchuria-ra Japán behatolásával (1931), a japán behatolással Kínába és Pekingbe (1937), a német behatolással Lengyelországba (1939) és a japán támadással Pearl Harbor-nál (1941).

Végül a világ a második világháború lángjaiba borult és a nemzetközi pénzügyi rendszer teljesen összeomlott az 1944-es Bretton Woods-i konferenciáig.
 
Ez a minta megállja a helyét manapság is? 

Szomorú, de a válasz igennek tűnik. Az új pénzügyi háború 2010 januárjában kezdődött az Obama kormány erőfeszítéseivel, hogy a gyenge dollárral segítse az Egyesült Államok gazdasági növekedését. 2011 augusztusra a dollár elérte a valaha volt legalacsonyabb árfolyamát a FED broad real index-én.
 
Következett más nemzetek megtorlása és az „olcsó dollár” időszak után jött az „olcsó euro” és az „olcsó yuan” is 2012 után. 

Még egyszer, a valuta háborúk zsákutcának bizonyultak.
 
Most a kereskedelmi háború vette kezdetét, 2017 július 27-én az egyesült államok kongresszusa elfogadta az egyik legszigorúbb gazdasági szankciót, amit Oroszország fizet.
 
Ez a jog biztosította az amerikai cégeknek, hogy ne kelljen részt venniük az Oroszország által végzett olaj és gáz-kutatási projektekben az sarkvidéken. De ennél is tovább ment és azt mondta, hogy bármilyen külföldi ország, aki sarkvidéki felfedezéssel kapcsolatban üzletel Oroszországgal, kizárják az Egyesült Államok piacáról és az amerikai szerződésekből. Ezek az új szankciók egzisztenciális fenyegetést jelentenek Oroszország számára, mert gazdasága előre mozdulása nagyban függ az olaj- és gázbevételeitől.
 
Oroszország megfogadta, megtorolja ezt…

Open safe deposit box with money, jewels and golden ingots. Fina

Ne Vegyél Aranyat vagy Ezüstöt

A gazdagok összeesküvése – A pénz 8 új szabálya Exkluzív Online frissítés – #122 Bizonyára neked is feltűnt, hogy az arany …

Real estate agent or financial advisor holding tablet with rate change graph

Végkiárusítás az arany piacán

Múlni látszik a válság, nem fenyeget infláció, zuhannak a nyersanyagárak, az arany pedig olyan olcsó mint legutóbb három éve. A …

Computer Connection Internet Networking Digital Concept

12 ok amiért az Online Marketing segíthet céged fejlődésében

A Modern Technológia fejlődésével és változásaival a vállalkozások mindent megtesznek, hogy életben tudjanak maradni.  De mégis hogyan tudod vállalkozásod tovább …

Bitten red apple on white background

Köszönjük Steve Jobs

2011 október 5-én, szerdán, Donald Trump és én egy élő könyvdedikálást tartottunk Steve Jobs egyik iPadján. Egy iBook dedikálás volt …

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: google
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: email