Eredeti cikk:

A jó tanács ereje

Írta:
Olvasási idő:
Eredeti megjelenés ideje:
Forrás:

Miért vezet a felár kifizetése a meggazdagodáshoz

Két férfi elment vacsorázni. Régi barátok voltak és már egy ideje nem találkoztak. Az egyikük egy sikeres ingatlan befektető volt. A másik középvezetőként dolgozott egy nagyvállalatnál. A vacsora során elkerülhetetlenül érintették a befektetés témakörét.

“Sohasem tudnám azt csinálni, amit Te,” mondta a középvezető a barátjának. “Túl nagy bene a kockázat. Örülök, hogy sikeres vagy, de én sohasem tudnám ezt csinálni”.

“Dehogynem tudnád,” válaszolta az ingatlanbefektető barát. “Mindössze a gondolkodásodat kell megváltoztatni, és egy kis segítséget kérni. Sok évet töltöttem azzal, hogy a pénz és ingatlan-piacot tanulmányoztam, és van egy kiváló ingatlan közvetítőm, aki segít megtalálni és megkötni a jó üzleteket”.

“Nekem nincs időm ennyit kutakodni” mondta a középvezető barát. “Túl sokat dolgozom. Attól pedig, hogy közvetítővel dolgozzam, kiráz a hideg. Micsoda piócák! Miért kellene nekem ennyi pénzt fizetni gyakorlatilag a semmiért?”

“Egy jó tanácsadó sokat ér,” mondta az ingatlan befektető. “Szeretem jól megfizetni a tanácsadómat… hogyha valóban jól csinálja a dolgát. Ezt én a befektetéssel járó költségeim részének tekintem.”

Miután folytatódott az oda-vissza vita, a barátok megyegyeztek abban, hogy nem értenek egyet. Amikor jött a számla, barátian vitatkoztak azon, ki fog fizetni. A középvezető nyert, és kifizette a számlát.

Miközben aláírta a papírt, így szólt, “Micsoda fantasztikus kiszolgálás! Rendes borravalót adok.”

Az ingatlan befektető nézte, amint a barátja kitöltötte a borravaló rovatot, és észrevette, hogy bőkezű 22 százalékot fizetett. Búcsút vettek egymástól és mindketten visszatértek a mindennapi életükhöz.

A fenti történet általános igazságot mutat be a jótanáccsal kapcsolatban: amikor eszközökről van szó, a szegény és középosztálybeliek spórolnak, viszont amikor a kötelezettségekről van szó, gyakran túl sokat költenek. Furcsának tartom, hogy a szegény és középosztály ragaszkodik a magas borravaló fizetéséhez az éttermekben – gyakran még a rossz kiszolgálásért is – míg panaszkodnak, amikor a közvetítőknek, brókereknek 3-7 százalékot kell fizetni a szolgáltatásukért. A szegény és középosztálybeliek szeretnek a kiadások rovatban embereknek borravalót fizetni, míg az eszköz rovatban embereket becsapni. Ez pénzügyileg nem intelligens dolog.

Eladó tulajdonostól?

Néha találkozom ezzel a felirattal, melyet tulajdonosok a házukra raknak ki, “Eladó tulajdonostól.” Máskor egyesek a TV-ben “csináld-magad” ingatlanosoknak nevezik magukat. A ma egyik legnagyobb trendje az elektronikus kereskedés, alacsony fix tranzakciós költségekkel. Te csinálod az összes munkát, ők pedig beszedik a tranzakciód után járó díjat. A lényeg, nagyon sok ember próbál pénzt spórolni a befektetéseken azáltal, hogy kikerüli a szakmabelieket.

Gazdag apám az ellenkező megközelítést tanította nekem. Hitt a szakemberek megfizetésében, és én is. Ma drága könyvelőim, ügyvédeim, ingatlan-közvetítőim és brókereim vannak. Miért? Ha ők szakemberek, és itt a “ha” hangsúlyos, akkor a szolgáltatásaik nekem pénzt fognak hozni. Ők pedig minnél többet keresnek, én is annál többet keresek.

A jó információ értéke

Az információ korában élünk és az információ megfizethetetlen. Egy jó tanácsadó olyan információkkal kell tudjon ellátni, ami engem gazdaggá tesz és egyben szán arra időt, hogy képezzen. Sok ilyen tanácsadóm van, akik ezt megteszik nekem. Némelyik fantasztikus információval látott már el, amikor kevés vagy semennyi pénzem sem volt.

Még ma is velük dolgozom.

Az összeg, amennyit a tanácsadóimnak fizetek, csekély ahhoz képest, amennyit az értékes befektetési tanácsaik, illetve a tőlük kapott információ által keresek. Imádom amikor a tanácsadóim sok pénzt keresnek, mert az azt jelenti, hogy én is sokat keresek.

A megspórolt idő értéke

A jó tanácsadók időt is spórolnak nekem. Ők az én szemeim és füleim a piacon. Ott vannak mindennap a piacon, hogy nekem ne kelljen ott lenni. Szívesebben megyek golfozni.

Azok, akik saját maguk szeretik a befektetéseiket intézni, bizonyára nem értékelik a saját idejüket. Miért próbálnék megspórolni egy pár dollárt, amikor ugyanezt az időt arra a pénzkereső tevékenységre fordíthatom, amiben jó vagyok, vagy a szeretteimmel is tölthetem.

Nem minden tanácsadó teremttetett egyenlőnek

Ugyanakkor fontos észben tartani, hogy nem minden tanácsadó ugyanolyan jó. Sajnos sokan közülük nem mások, mint értékesítők. Eladnak, de saját maguk nem fektetnek be. Óriási különbség van azon követítők között, akik csak eladnak ingatlant, és azok között akik mind eladnak, mind pedig saját részre, befektetési céllal vásárolnak is. Ugyanez igaz a részvények, kötvények, befektetési alapok, és biztosítások brókereire – tehát akik magukat pénzügyi tanácsadóknak nevezik.

Amikor jó brókereket / tanácsadókat / szakembereket keresek, megnézem mennyi ingatlan vagy részvény van a tulajdonukban és hány százalékot fizetnek ki adóra. Ez igaz az adótanácsadómra és a könyvelőmre is. A válaszok sokat elmondanak nekem a pénzügyi intelligenciájukról és arról, valóban fognak-e nekem segíteni, és nem csak a terméküket vagy szolgáltatásukat akarják nekem eladni.

A legfontosabb, hogy találjunk egy olyan tanácsadót, aki szívén viseli a mi legfőbb érdekeinket. Sok tanácsadó jelentős mennyiségű időt hajlandó eltölteni azzal, hogy bennünket képezzen, és ezért ők lehetnek a mi legértékesebb eszközeink. Legyünk mindig fair-ek velük szemben, és akkor ők is fair-ek lesznek hozzánk. Hogyha mi nem akarunk fizetni az értékes segítségért, akkor ők miért adnának belőle? Mi sem dolgoznánk ingyen, akkor nekik miért kellene.