Eredeti cikk:
Egy “flash-crash” anatómiája
Írta:
Olvasási idő:
Eredeti megjelenés ideje:
Forrás:
2019. január másodikán, késő este, egy ritka eseményt láthatott az, aki valamilyen okból kifolyólag figyelte a piaco(ka)t. ‘Kilométeres’ gyertyák, hatalmas spread-ek jelentek meg, az árfolyamok szélsőségesen ingadoztak. Mint itt is, például.
Nem sokkal ezután el is kezdődött a találgatás a különböző hírportálokon, mi történhetett, mi okozhatta ezt? Először az Apple bejelentésére gyanakodtak, melyben az Apple az idei negyedévre adott árbevétel előrejelzését csökkentette. Ennek hatására a Dow Jones index több mint 600 pontot esik.
A bejelentés hatása megjelenik a deviza piacon is.
Nemcsak az eur/usd szenvedte meg a hírt (lásd fenti kép), de érdekes módon az ázsiai devizák is. Ugyanakkor szemmel látható, hogy az eur/usd és az ázsiai párok mozgása valahogy különbözik egymástól. Az eur/usd árának csökkenése egy relatíve hosszú folyamat, több órán keresztül folyamatosan esik, ezzel szemben például az aud/jpy árfolyama mondhatni percek, másodpercek alatt zuhant hatalmasat. Ebből viszont logikusan az következik, hogy az Apple bejelentése nem volt, vagy csak minimális hatással volt az ázsiai párokra.
Ha nem az Apple, akkor mi ?
Amennyiben a tényekből indulunk ki, mint például melyik párok érintettek (aud, jpy, nzd) és mikor, akkor világossá válik, hogy akkor történt mindez, amikor kvázi a legalacsonyabb a kereskedési volumen, ugyanis az amerikai tőzsdék már zárva, az ázsiaiak még nem nyitottak ki.
Ráadásul a világ harmadik legnagyobb kapitalizációjú tőzsdéje, a japán, egész nap zárva volt.
És annak ellenére, hogy a Forex piac az egyik leglikvidebb piac a világon a megközelítőleg napi 5 ezer milliárd dolláros forgalmával, ezek eredményezhettek egyfajta likviditás szűkülést. Ez azonban még mindig kevés lett volna véleményem szerint az árfolyamok radikális elmozdulásához.
Egyes elemzők szerint, egy további esemény, nevezetesen az usd/jpy technikai szinttörése is közrejátszott (108,8 körül, piros vízszintes vonal) Lehet hogy így van, nem tudom.
Ami biztos, hogy legutoljára tavaly májusban volt hasonló szinten az uds/jpy és most, áttörve a szintet, aktiválhatta a kereskedő programokat.
Milyen programokat…?
A technikai fejlődés utolérte a piacokat is, azaz a régi, megszokott kézi kereskedést egyre inkább felváltja az automatizált, gépi kereskedés. Nincsenek pontos adatok, de a kereskedések számát nézve fokozatos növekedés tapasztalható. Az emberi tényezőt egyre inkább kizárják. A gépi kereskedés egyik, mondhatni, speciális fajtája a HFT, azaz High Frequency Trading. (kb. Magas Kereskedési Frekvencia). Mit is jelent ez? A név a sebességből származik, és itt a sebesség alatt miliszekundumokat (0,001 másodperc) kell érteni, ami alatt kereskedések száza, ezrei, milliói zajlanak le.
Szerinted mennyire lehet ez fontos, ha egy cég, két év alatt 300 millió dollárt költött rá, csak azért, hogy három (3!) miliszekundomot lefaragjanak az adatok két város közti áthaladásának idejéből…?
Az előnyük a sebességük, de a teljes piac átlátása nincs meg nekik. Különböző rövidtávú momentum stratégiákat használnak, intraday adatokat elemeznek, statisztikai számítások alapján következtetnek a piac szereplőinek egyes lépéseire. Egyes becslések szerint az egész piac pár százalékát csippenti el (20-30 milliárd dollár) a kezelt vagyonokból, cserébe elképesztő likviditást nyújt a piacnak. A baj az, a vizsgálatok szerint, hogy flash-crash idején inkább rontanak helyzeten, ráadásul paradox módon nem a mindennapi tevékenységükkel, hanem éppen azzal, hogy felfüggesztik a kereskedést, mert a zuhanó/emelkedő árfolyamok felülírják a modelljeiket és egymás után hozzák a mínuszokat, másodpercek alatt.
Na ekkor kezd eldurvulni a helyzet…
Hogy mennyire? Azt soha, senki nem fogja tudni megmondani előre…
Az elmúlt évek tapasztalati megtanították hogy a Forex piac, mint a pénzügyi világ egyik szegmense, ugyanolyan veszélyeket rejthet magában mintha megfelelő oktatás és képesítés nélkül akarnál repülőgépet vezetni. Senki sem születik tradernek, ám ezek a képességek elsajátíthatók, tanulhatók.
Végezetül álljon itt pár példa, amik jól érzékeltetik ennek a flash-chras-nek a nagyságrendjét.
Gbp/aud árfolyama. A zöld gyertya minimuma és maximuma között 1690 pip különbség van. A grafikonon minden oszlop egy órának felel meg. Természetesen minden gyorsan zajlott le, percek alatt. Ilyenkor előfordulhat hogy a beállított veszteség stop értéket/értékeket az árfolyam (a jegyzés) ‘átugorja’, azaz inaktívak maradnak. Mintha adott időpillanatban mindenki csak ‘venne’, de nem lennének ‘eladók’.
Aud/usd árfolyama. A piros gyertya minimuma és maximuma között több mint 600 pip a különbség. Amikor megtörtént a ‘leszúrás’, én ‘sell’ pozícióban voltam. Szerencsére. ☺️ Csak azt láttam hogy a spread hírtelen megnő, az ár másodpercek alatt hatalmasat ugrik. Olyan extrém volt a helyzet hogy még a csúszóstopom sem aktivizálódott. Bár így is nyertem rajta, egy közel 600 pipes nyereségnek jobban örültem volna.
Tanulj a pénzről, a pénz kezeléséről a Tudásbázisban található videók segítségével.
2019. január másodikán, késő este, egy ritka eseményt láthatott az, aki valamilyen okból kifolyólag figyelte a piaco(ka)t. ‘Kilométeres’ gyertyák, hatalmas spread-ek jelentek meg, az árfolyamok szélsőségesen ingadoztak. Mint itt is, például.
