Olyan pénzalap, amely befektetők tőkéjét -> befektetési jegyek kibocsátásával gyűjti össze abból a célból, hogy kisebb kockázattal és magasabb hozammal fektesse be, mint amit ők egyénenként elérhetnének. Erre részben a nagyobb tőke ad lehetőséget, részben az, hogy a befektetéseket erre a célra alakult társaság (-> befektetési alapkezelő) professzionális szakembergárdája kezeli. Fajtái szerint lehet nyílt végű (-> nyílt végű befektetési alap) vagy zárt végű (zárt végű befektetési alap), a befektetés iránya szerint -> ingatlanbefektetési alap vagy -> értékpapír-befektetési alap. Alakulhat határozott időre, aminek a lejártakor felszámolják és tőkéjét kiosztják a befektetési jegyek tulajdonosai között, vagy határozatlan időre. Lehet zárt körű (-> zárt körű forgalomba hozatal) vagy nyilvános (-> nyilvános forgalomba hozatal), de zárt körű ~ csak zárt végűként hozható létre. Minimális induló tőkéjének nyilvános értékpapíralap esetén legalább 200 millió, ingatlanalap esetén egymilliárd forintnak kell lennie, zártkörű értékpapíralap esetén legalább 100 millió, ingatlanalap esetén 500 millió forintnak kell lennie. A ~ok működését a kisbefektetők érdekeinek védelme érdekében a törvény szigorúan szabályozza. Az alapkezelő a ~ működéséről köteles rendszeres tájékoztatót készíteni és azt a befektetők számára hozzáférhetővé tenni. Emellett a nyílt végű ~nak naponta, a zárt végű ~nak kéthetente egy országos terjesztésű napilapban, vagy a forgalmazó honlapján, vagy a PSZÁF honlapján közzé kell tennie. -> nettó eszközértékét.