Olyan -> befektetési alap, amely az összegyűjtött tőkét különféle értékpapírokba fekteti. Lehet nyílt végű (-> nyílt végű befektetési alap) vagy zárt végű (-> zárt végű befektetési alap). Az ~ok befektetéseit a befektetők védelmében szigorúan szabályozza a tőkepiaci törvény (2001. évi CXX. törvény). Eszerint csak olyan, belföldön nyilvánosan forgalomba hozott vagy külföldi tőzsdén jegyzett értékpapírt vásárolhatnak meg, amelynek a -> nettó eszközérték megállapítására alkalmas árfolyama van. Nyílt végű alap saját tőkéje 15 százalékát helyezheti megfelelően likvidnek minősített tőzsdei értékpapírba, tíz százalékát egyéb tőzsdei értékpapírba és nyílt végű befektetési jegybe, 2 százalékát tőzsdén nem jegyzett értékpapírba, ha az egy kibocsátótól származik. Saját tőkéjének összesen 40 százaléka lehet megfelelően likvid tőzsdei, 10 százaléka tőzsdén nem jegyzett értékpapírba, 5 százaléka egyéb kollektív befektetési konstrukcióban (kivéve nyílt végű befektetési jegyet), és 35 százaléka azonos sorozatba tartozó állampapírban. Zárt végű alap saját tőkéje 20 százalékát helyezheti megfelelően likvidnek minősített tőzsdei értékpapírba, tíz százalékát egyéb tőzsdei értékpapírba és nyílt végű befektetési jegybe, 10 százalékát tőzsdén nem jegyzett értékpapírba, ha az egy kibocsátótól származik. Saját tőkéjének összesen 60 százaléka lehet megfelelően likvid tőzsdei, 30 százaléka tőzsdén nem jegyzett értékpapírba, 20 százaléka egyéb kollektív befektetési konstrukcióban (kivéve nyílt végű befektetési jegyet), és 35 százaléka azonos sorozatba tartozó állampapírban. Az ~ok befektetési politikájuk szerint lehetnek -> állampapír alapok, -> kötvény alapok, -> részvény alapok, -> növekedési alapok, valamint -> pénzpiaci alapok.