osztalék

A társaság nyereségéből a tulajdonosoknak, részesedésük arányában kifizetett összeg. Általában évente egyszer, a társaság mérlegének elfogadása után kerül rá sor. Kifizetésére az igazgatóság tesz javaslatot és a közgyűlés dönt róla. Fix összegben vagy a névérték százalékában szokás meghatározni. A részvényesek nem feltétlenül készpénzben kapják meg, hanem előfordulhat, hogy a társaság újabb részvényeket juttat nekik (amit adott esetben eladhatnak, ha készpénzhez akarnak jutni). Átmenetileg nem nyereséges gazdálkodás esetén az ~ egésze vagy egy része fizethető az ->eredménytartalék, vagyis a korábbi években felhalmozott és ki nem osztott nyereség rovására is. Az alaptőke rovására azonban nem, vagyis a társaság alaptőkéje nem csökkenhet. Az ~ra bemutatóra szóló részvény (ilyen kibocsátása amúgy ma Magyarországon tilos) esetén az a részvényes jogosult, aki az ->osztalékszelvényt bemutatja, névre szóló részvény esetén az, aki az ->osztalék-fordulónapon a tulajdonosa volt, tulajdonát a részvénykönyvbe bejegyezték, és az ~szelvényt bemutatja. A letétbe helyezett, illetve a ki nem nyomtatott (->demobilizáció, ->dematerializáció) részvényeknél a letéti bank, illetve az értéktár az ~fizetéssel kapcsolatos összes adminisztrációt elintézi, és gondoskodik az ~ összegének átutalásáról. Az ~követelés nem évül el. Az ~jövedelem után a jelenlegi jogszabályok szerint, ->osztalékadót, amennyiben pedig mértéke a társaság saját tőkéjéhez képest meghaladja a jegybanki alapkamat kétszeresét, különadót kell fizetni. ->osztalékelsőbbségi részvény, ->osztalékelőleg, ->osztalékhozam

Scroll to Top