Az osztalékok és a részvény majdani végső eladásából származó összeg ->jelenértéke. A ~ számítása során csupán várható értékekkel – osztalék és árfolyam – lehet számolni, ezért a kapott eredmény bizonytalanabb, mint a kötvények vagy a bankbetétek esetében. Emellett végső soron nincs lejárati időpont, ezért a ~ felfogható egy végtelen pénzáramlássorozat (->cash flow) jelenértékeként is. Ha lezárt befektetési időszakra határozzák meg a ~t, akkor a képlet tartalmazza az időszak végén várható árfolyamot, amely egyébként szintén nem más, mint az azt követő osztalékok akkori jelenértéke. A részvény belső értéke végtelen hosszúságú befektetésként (a részvényárfolyam osztalék-jelenérték modellje):
[ (D1) / (1+k) ] + [ (D2) / (1+k)^2 ] + [ (D3) / (1+k)^3 ] + …
D1,2,3… =várható egy részvényre jutó osztalék az első, második, harmadik és további években
k=piaci kamat
A részvény belső értéke egy éves befektetést számítva:
[ (D+P) / (1+k) ]
D=várható egy részvényre jutó osztalék
P=várható piaci árfolyam egy év múlva
k=piaci kamat
A részvény belső értéke többéves befektetési időszakra:
[ (D1) / (1+k) ] + [ (D2) / (1+k)^2 ] + … + [ (DH + PH) / (1+k)^H ]
D1,2,H=várható egy részvényre jutó osztalék az első, második, és további években
P=várható részvényárfolyam a befektetési időszak végén
k=piaci kamat
H=befektetési időszak években