részvény

->Részvénytársaság meghatározott tulajdoni hányadát kifejező értékpapír. Tulajdonosa jogosult a társaság felosztott nyereségéből tulajdoni részesedésének megfelelő hányadra (->osztalék), a társaságot érintő tulajdonosi döntésekben való részvételre, a közgyűlésen való szavazásra, megszűnéskor a kötelezettségek kielégítését követően megmaradt vagyon megfelelő részére (->felszámolási hányad), valamint néhány speciális esetben további, az alapszabályban meghatározott előnyökre. ~t a társaságok alapításakor, illetve a ->jegyzett tőke emelésekor bocsátanak ki. Az ily módon kibocsátott ~ek összesített ->névértéke azonos a társaság jegyzett tőkéjével (alaptőkéjével). Alapvető fajtája a ->törzsrészvény, további legfontosabbak az elsőbbségi részvény, amely lehet ->szavazatelsőbbségi részvény, ->osztalékelsőbbségi részvény vagy ->likvidációs elsőbbségi részvény, valamint a ->kamatozó részvény és a ->dolgozói részvény. Az azonos sorozatban kibocsátott ~ek azonban mindig azonos jogokat biztosítanak. Elvileg lehet bemutatóra szóló, de ennek kibocsátása ma Magyarországon tilos, vagy névre szóló. Utóbbi esetben tulajdonosa összes jogával csak akkor élhet, ha tulajdonát bevezették a társaság ->részvénykönyvébe. A ~ forgalomba hozatala lehet zártkörű (->zárt körű forgalomba hozatal) vagy nyilvános (->nyilvános forgalomba hozatal). Megvásárlása végleges tőkeátadást jelent, így tulajdonosa az érte kifizetett összeget a társaságtól nem követelheti vissza. Forgatható értékpapír, a névre szólóak adásvétele ->forgatmány útján, a demobilizáltaké (->demobilizáció) és a dematerializáltaké (->dematerializáció) értékpapírszámla megterhelésével, illetve jóváírásával történik. Értékesíthetőek a tőzsdén kívüli piacon, vagy bevezethetők a tőzsdére. A ~piac a tőkepiac legfontosabb része, a világ nagy tőzsdéin naponta több százmilliárd dollárnyira tehető a ~ek forgalma. ->aranyrészvény, ->részvénytársaság, ->zárt körű társaság, ->nyilvános társaság, ->részvénycsere, ->részvényutalvány, ->ideiglenes részvény, ->saját részvény