Pénzügyi Szótár

tőzsdei A kategória

eszközzel fedezett kereskedelmi kötvény

eszközzel fedezett kereskedelmi kötvény

Közönség összetétel : Az adott célcsoport százalékos aránya a műsor közönségében.

változó kamatozású jelzághitel.

Dohánytermékek csomagolására ragasztott, a fizetendő adók kifizetésének igazolására szolgáló cédula.A zárjegytől abban különbözik , hogy a jövedéki adók mellett az általános forgalmi adó és a fogyasztási adók kifizetését is igazolja. A kereskedőnek az ilyen termék eladása után nem kell befizetnie az áfát, és nem is igényelheti vissza.

adóparadicsom

Olyan befektetési portfólió kialakítása, amely a lehetséges lehetséges legnagyobb adómegtakarítást eredményezi.Adóoptimalizálásra törekvő magánbefektető vagy vállalkozás olyan eszközökből válogat, amelyekhez jövedelem- vagy társasági adókedvezményt vehet igénybe, illetve, amelyek hozamát nem terhelik további(pl. kamat-vagy árfolyamnyereség-)adók.

Az adóoptimalizálás eszköze az is, amikor a vállalkozás munkavállalói számára az adó-és járulékköteles bérek emelése helyett vagy azt kiegészítve olyan nyugdíj – vagy egészségpénztári befizetést vállal, esetleg életbiztosítást köt , amit az adókedvezmények támogatnak. Az adóoptimalizálás mindig legális lehetőségek felhasználásával történik.

Olyan viszonylag kis ország, ahol a vállalkozások, közüülük leginkább az off shore cégek nem adóznak, vagy csak minimális mértékben.

Néhány viszonylag alacsony mértékű díjből( pl. cégbejegyzés, -fenntartás díja) jutnak pótlólagos költségvetési bevételhez. Ez összességében jelentős is lehet.

Adóparadicsomokban ugyanis jóval olcsóbb vállalkozást fenntartani , mint a többi országban, ezért az ország méretéhez képest nagyon sok vállalkozás jegyezteti be magát hivatalosan, vagy tart fenn leánycéget. Utóbbiaknak az anyacég(csoport) nyereségét különféle könyvelési és pénzügyi műveletekkel papíron átjátsszák az olyan országokban ténylegesen működő cégekből, ahol nagyobb összegű adót kellene utána fizetniük. 

Vonzerejüket tovább növeli, hogy az adó- és banktitkot is átlagosnál szigorúbban veszik. Az adóparadicsomok ezért gyakran nemzetközi pénzmosásnak is szintere. Legismertebb adóparadicsomok Ciprus, Liechtenstein, a Kajmán-szigetek s még néhány karibi-tengeri állam.

Az adósság folyamatos növekedése annak következtében., hogy egy adós – legyen az magánszemély, vállalkozás, vagy állam- a korábban felvett hitelek kamatait csak újabb kölcsönökből képes fizetni. Emiatt a következő időszakban kamatfizetési kötelezettségei megnövekednek, amit szintén csak további egyre nagyob összegű hitelfelvételekkel képes fedezni.

Az adóságspirálból gyorsuló ütemben vezet el a teljes fizetésképtelenséghez , amit még az is fokoz, hogy egyre rosszabb helyzetbe kerülő adós egyre rosszabb feltételekkel jut újabb kölcsönökhöz.

Az adóságspirálból való kitörés- ha egyátalán megvalósítható – csak a gazdálkodás alapos reformjával lehetséges. Az1970-es, 1980-as években sok közepesen fejlett és fejletlen ország- köztük Magyarország is – került adóságspirálbólba, ami nemzetközi adósságválsághoz vezetett. 

Az 1990-es évek végére- úgy tűnik- Magyarországnak sikerült kitőrnie az adóságspirálbólból, a külfölddel szembeni adósság növekedése megállt, majd csökkenni kezdett. Ebben nagy szerepe volt az 1995-ben bevezetett megszorító intézkedéseknek ( Bokros- csomag). Az államháztartás belső adóssága azonban ugyanebben az időszakban jelentősen megnövkedett.

A felvett hitelek után fizetendő kamatok, díjak, jutalékok és az adott időszakban esedékes tőrlesztőrészletek együttes összege.

Az ország külföldi hitelezőkkel szembeni adósságszolgálatából és a fizetési mérleg főbb adataiból számolt mutatók. A legfontosabb adósságszolgálati mutatók azt fejezik ki, hogy az adott időszakban teljesítendő adósságszolgálat hány százaléka a bruttó nemzeti terméknek, az árú- és a szolgáltatásexportnak, valamint a devizatartalékoknak. Az MNB rendszeresen számítja és közzéteszi őket.

Hasonló mutatók számítanak a társasságokra vonatkozóan a minősítő cégek is, amelyek az adósságszolgálat és az árbevétel, a nyereség, a vállalati vagyon stb. arányát fejezi ki minősítés

Adósságvisszafizetés eredeti feltételeinek megváltoztatásáról született megállapodás. Leginkább a futamidőt, a törlesztőrészletek fizetésének ütemezését, nagyságát érínti. Adott esetben valamilyen mértékű türelmi időt is tartalmaz, ami alatt az adós átmenetileg teljesen mentesül a fizetés alól, legfeljebb a kamatokat kell fizetnie. 

Akkor kerül rá sor, ha az adós fizetésképtelenné válása miatt nem képes a hitelt az eredeti megállapodás szerint fizetnie, de van remény arra, hogy hosszabb idő alatt talpra áll és visszatér a fizetőképessége.

Az a hitelezőnek is érdeke, mert így ha később is ,de hozzájut a pénzéhez, és nem kell a nyújtott hitelt teljes veszteségként elszámolnia. Egyaránt sor kerülhet rá magánszemélyek, vállalkozások, államok esetében csődeljárás

Egy vállalkozás adott időszak alatt elért teljes tevékenységének eredménye. Tartalmazza a szokásos vállalkozási eredményt és a rendkívüli eredményt, de nem tartalmazza az adókifizetési kötelezettséget, valamint a kifizetett (kifizetendő) osztalékokat.

A társaság adózás előtti eredménye, osztva az azonos időszak halmozott árbevételével.

adózott eredmény

Az a hozam, ami egy befektetésen ténylegesen érthet, amit befektető kézhez kap a hozamot trhelő adó levonása után.

Valamely helyi bank által kibocsátott forgatható letéti igazolás az USA-ban, a külföldi értékpapírok forgalma ily módon folyik (a GDR tengerentúli megfelelője).

A médium fogyasztóinak célcsoportunkba tartozó része (fő) / a média fogyasztóinak teljes száma (fő).

A vizsgált közönségcsoportnak a műsor közönségében lévő arányát viszonyítjuk a célcsoport mintabeli arányához. Ez alapján azt kapjuk meg, hogy az adott célcsoport a műsor közönségében jobban, vagy kevésbé van képviselve, mint a teljes mintában.

A tőzsdei termékek esetében megvan az a legkisebb érték, amivel följebb, vagy lejjebb mehet az ár. Részvények esetében a BÉT-en, ez a részvény névértékétől függ. 1000 forint alatt 1 forint, 1000-9999 5 forint, 10000 fölött 50 Ft.

A legmagasabb és a legalacsonyabb árra tett ajánlatok közötti sáv a tőzsdei határidős (futures) piacon.

Államadósság Kezelő Központ. 1995-ben létrehozott szervezet, feladata, célja az adósságkezeléssel kapcsolatos valamennyi funkció egy szervezetbe való tömörítése. Az ÁKK kezeli, folyamatosan megújítja és nyilvántartja a költségvetés forint és devizaadósságát.

A keresõtevékenységet folytató, keresettel, jövedelemmel rendelkezõ, vállalkozásoknál, intézményeknél fõállású munkaviszony keretében alkalmazásban álló személy, a szövetkezeti és a társas vállalkozás tagja, az egyéni vállalkozó, a segítõ családtag (a mezõ;gazdasági segítõ; családtag esetében az, aki az év folyamán legalább 90 napot dolgozott) az alkalmi munkás, a napszámos.

Nem tartozik az aktív keresõk közé a nyugdíja mellett dolgozó és a gyermekgondozási ellátásban részesülõ személy.

Vállalatfelvásárlás. Az akvizíció során egy társaság arra törekszik, hogy a másik társaság részvényeiből annyit szerezzen meg, amellyel irányító pozícióhoz juthat.

Ennek célja lehet a saját tevékenység kiegészítése (például egy beszállító akvizíció esetén), a saját kapacitások bővítése, de lehet a céltársaság piacának a megszerzése, a konkurencia kiiktatása vagy akár valamilyen licensz, know how megszerzése stb. Történhet egy vagy több nagyobb részvényes pakettjének a megvásárlásával kétoldalú megállapodások alapján, de történhet a kisrészvényeseknek tett nyilvános vételi ajánlattal is.

Amennyiben az akviziciót a felvásárolni kívánt társasság támogatja és vásárlóval együttműködik, barátságos, amennyiben nem, ellenséges kivásárlást emlegetnek.

A munkajogi állományi létszámba tartozó személyek a munkából meghatározott okokból átmenetileg távollévők (szülési szabadság, gyermekgondozási ellátás, sorkatonai szolgálat, három hónapot meghaladó betegség, fizetés nélküli távollét stb.) kivételével, valamint a munkajogi állományba nem tartozó, de meghatározott feltételekkel a munkáltatónál folyamatosan munkát végző személy (szünidőben foglalkoztatott diák, más munkáltatótól kölcsönvett munkavállaló stb.).

Alkalmazott: az, a munkaerő felmérésben megkérdezett 15-74 éves személy, aki a megfigyelt héten vállalkozással, költségvetési, társadalombiztosítási, illetve nonprofit szervezettel munkaviszonyban vagy bedolgozói jogviszonyban állt, illetve azoknál szóban vagy írásban történt megállapodás alapján munkát végzett.

Tőzsdei üzletkötő, ügyfelei megbízása alapján ad-vesz értékpapírokat. A munkakör betöltését, törvény szabályozza: büntetlen előélet, tőzsdei szakvizsga, minimum 1 év segédüzletkötősködés

Az államháztartás valamennyi alrendszerének (a központi költségvetésnek, a központi költségvetési szerveknek, a helyi önkormányzatoknak, az elkülönített állami pénzalapoknak és a társadalombiztosítási alapoknak) bevételeit, illetőleg kiadásait tartalmazza. A mérleg konszolidált, halmozódásokat nem tartalmaz.

Az állam által kibocsátott, általában egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír, amely az állam adósságát testesíti meg. Az államkötvények az adott ország tőzsdéin általában automatikusan jegyzésre kerülnek, kamatozásuk – az elvileg teljes garancia miatt – legtöbbször alacsonyabb, mint az egyéb kibocsátásoké. Fajtái nálunk: 2, 3, 5 és10 éves fix kamatozású, 5 éves változó és 7 éves tõkeindexált (eredeti kibocsátási idopont szerint).

Valamely szuverén állam által kibocsátott értékpapír. Minősítése az ország minősítésével megegyező. Az államháztartás finanszírozásának elsõdleges eszköze, két legjellemzobb fajtája a kincstárjegy és az államkötvény. Az állampapír visszafizetését az állam garantálja.

Kibocsátáskor, túljegyzés esetén valahogyan szét kell osztani a részvényeket (ill. egyéb értékpapírokat) a jegyzők között. 

A leggyakrabban használt allokációs elvek:

  1. Kártyaelosztás, mintha egy nagyon sok lapú kártyából osztanánk, minden részvényjegyzőnek (persze, csak az igénylés mértékéig), ameddig a pakli tart.
  2. Jegyzésarányos, lehet egyenes arányos (kétszeres túljegyzés, 50%), vagy degresszív. Időrendi, preferált csoportok (pl: magyar állampolgár), sorsolás.

American Stock Exchange. Amerikai értéktőzsde

Nézettség; egy mûsor közönségének egy percre jutó átlagos száma

Olyan részvény, mely különleges jogokat biztosít tulajdonosának. Ezeket a jogokat a társaság alapszabálya tartalmazza.(pl.: a tulajdonosa egyedül megvétózat bármilyen döntést.)

Aranystandard (gold standard). Olyan monetáris rendszer, amelyben egy ország pénzének értéke a törvény által megszabott módon az arany egy rögzített mennyiségével egyenlő és a belső valuta meghatározott mértékben aranyra váltható bankjegyek formáját ölti. 

Az aranypénzrendszer hatásaként az ország valutaárfolyama a többi aranypénzhez képest szűk határok között állandósul.

Egy társaság által az adott időszakban az alaptevékenységéből eredően értékesített termékek és szolgáltatások ellenértéke.

A bankgaranciát bankok vállalják ügyfeleikért, ezzel lehetővé téve számukra, hogy egy másik banktól hitelt kapjanak. Ezt a kötelezettségét a bank szerződésben vállalja, pontosan meghatározva, milyen feltételek teljesülése esetén hívható az le. A bankgarancia természetesen pénzbe kerül, általában az adósság összegére vetítve évi 26%-ba.

Valamilyen értékkel rendelkező vagyontárgy, vagyoni értékű jog, amely a bankjegy értékét szavatolja, garantálja. Enélkül csak a kibocsátó iránti bizalom jelentené a garanciát, amely azonban a történelemben számos esetben nem teljesült. Így természetesen az adott bankjegyet sem akarták a fizetésknél elfogadni. Több típusa létezik: tiszta arany-, értékpapír-, érc-, illetve különböző vegyes fedezetek.

Mi az a részvényfelosztás, és mire kell vigyázni vele kapcsolatban? Mit jelent a részvényfelosztás?

A részvényfelosztás (angolul stock split) azt jelenti, hogy a részvényeket egy adott dátumtól kezdve több, kisebb értékű részvényre cserélik.

Ha XY részvényt 2:1-es arányban felosztják, akkor a részvények darabszáma megduplázódik,
a névérték megfeleződik.

A duplázódás igaz a mi birtokunkban lévő darabszámra és a részvények összdarabszámára is. A névérték feleződését a tőzsdei árfolyam is nagyjából feleződéssel reagálja le.

Mivel a teljes darabszám a kétszerese lett, a névérték pedig a felére csökkent, a cég össznévértéke nem változott meg.

Mire jó a részvényfelosztás?

Jogos a kérdés, hogy mire jó ez az egész bűvészkedés a számokkal, ha a cég névértéke nem változik meg tőle?

A részvényfelosztásnak több oka is lehet.

Az egyik ok pszichológiai eredetű. Általában van egy olyan ártartomány, ahol szívesen kereskednek részvényekkel. Pl.: az USA-ban többnyire a 10$ és 100$ közé eső részvényárfolyamot szeretik.
A részvényfelosztásnak lehet gyakorlati oka is. Ha nagyon eltávolodunk az ideális árfolyamtartománytól, akkor a kereskedés már a gyakorlatban is nehézkessé válhat, vagy akár teljesen ellehetetlenülhet.

Például ha egyetlen részvény félmillió forintot ér, akkor a kisbefektetők alig tudnak vele kereskedni, mert már egyetlen darab megvétele is túl kockázatos lehet számukra.

Egy másik véglet a Phylaxia részvény volt. 2009 tavaszán a Phylaxia a 7-8 forintos árfolyamot is megjárta. (Gondoljunk bele, hogy 8 forintos árfolyam mellett 1 forint emelkedés vagy csökkenés is 12,5%-os elmozdulást jelent!)

A Phylaxiánál a részvényfelosztás ellenkezőjét, a részvényösszevonást hajtottak végre 1:8-as aránnyal.

Milyen gondot okozhat a részvényfelosztás?

Akár részvényösszevonás, akár részvényfelosztás történik, a piaci árfolyamban egy óriási ugrás keletkezik. Ez több problémát okozhat.

Hatás a technikai elemzésre

Az árfolyamugrás hatása továbbterjed az árfolyamból számított indikátorokra is. A lenti képen látható, hogy az RSI az összevonáskor a túlvett tartományba ugrik, az MACD-ben pedig törés keletkezik.

Ha az adatokban közvetlenül megjelenik a részvénysplit hatása, akkor átmenetileg megbolondulhatnak tőle az indikátorok és nehézkessé válik a különböző árfolyamalakzatok azonosítása is.

Technikai elemzés előtt nem árt egy pillantást vetni az grafikonra, hogy nem okoz-e valamilyen problémát az árfolyam ugrálása. Ilyenkor nem szabad rájuk hagyatkozni a kereskedésben.
Nehézkes ábrázolásA másik probléma az árfolyamugrással, hogy a felosztás / összevonás előtti és utáni árfolyamot nehéz közös grafikonon ábrázolni. Ezen némileg segíthet a Tőzsdeász.hu grafikonrajzolójában is megtalálható logaritmikus skálázású árfolyamtengely.

Szerencsére van megoldás mindkét problémára. Egyes részvényekhez beszerezhetők olyan kereskedési adatok is, ahol az árfolyamugrás hatását kompenzálták. (A split előtti árfolyamra a split arányának megfelelő korrekciót végeznek az árfolyamon, pl.: 2:1 arányú felosztáskor a split előttre az árfolyamot elosztják kettővel)

Az Egyesült Államokon kívül kibocsátott részvényeket megtestesítendő különleges amerikai részvényfajta. Az eredeti részvényeket a kibocsátás helyén egy értékraktárban helyezik el, és valamelyik nagy amerikai letéti bank nevére jegyzik be, amely az USA-ban ezekre szóló ADR-eket bocsát ki. 

Egy ADR általában több eredeti részvényt testesít meg. Értéke USA dollárban van meghatározva, így tulajdonosa- a letéti bankon keresztül- dollárban juthat hozzá az osztalékokhoz. A letéti bank ezt követően az USA értékpapírtörvényei alapján ADR-eket hoz nyilvánosan forgalomba, amelyekkel a tőzsdei vagy tőzsdén kívüli kereskedés az USA-ban az USA értékpapír-felügyelete, a SEC felügyelete alatt folyhat globális letéti igazolás

Állami Értékpapír-és Tőzsdefelügyelet

Állami Értékpapír-és Tőzsdefelügyelet

biztonsági fékek

Banki dokumentum, amely az ügyfél által kibocsátott váltó vagy csekk kifizetését, fizetési kötelezettség teljesítését előzetesen garantálja. Célja, hogy az ügyfél fizetőképességéről szállítója meggyőződhessen. Az akkreditív mögött állhat az ügyfél számlája megfelelő összeggel, de jelenthet banki hitelígéretet vagy kezességet is.

elektronikus pénztárca

Olyan pénzügyi művelet amely pénz kihelyezésével ját. Az aktív műveletek közé tartozik így jellemzően a hitelnyújtás, a kötvényjegyzés, követelésvásárlás, befektetés, betételhelyezés stb.

Elsősorban a pénzintézetek körében használt kifejezés, bár tágabb értelemben aktív műveletnek tekinthető az áruszállítás, ha az nem azonnali fizetés mellett történik, vagy éppen a nyersanyagvásárlás. Az aktív műveletek eredményét mutatja a bankok mérlegében az eszköz (aktívák) oldal. Ellentéte a passzív művelet.

eszközök

Az MNB által közzétett irányadó kamatláb. Jelentősége ma már nem elsősorban a piaci kamatlábak befolyásolásában van, hanem abban ,hogy több kedvezményes konstrukció kamatozása kötődik hozzá. Az alapkamathoz kötődnek emellett a gazdaságban alkalmazott különböző büntető jellegű, például késedelmi kamatok is.

Alapbiztosíték, állandó letét. Határidős ügylet megkötése esetén az elszámoló háznál letétként befizetendő összeg. Összeget az elszámoló ház határozza meg. Az alapletétnek minimálisan fedeznie kell azt a lehetséges veszteséget, amit a piacon egy napi engedélyezett ármozgás okozhat. 

Vesztetés esetén , amennyiben az alapletétet a brókercég nem egészíti ki az elszámoló ház áltál megkövetelt szintre ( vagyis a következő tőzsdenap esetleges további veszteségét már nem fedezi), a megnyitott pozíció kényszerlikvidálásra kerül sor. A befektetési szolgáltatók általában ügyfeleiktől az elszámolóház által megkívántnál magasabb ( két-háromszoros) összeget kérnek el, hogy esetleg több napi veszteséget is finanszírozni tudjanak. Változó letét.

jegyzett tőke

A társasság alaptőkéjének vagy törzstőkéjének elvonása részben vagy egészben. 

Részvénytársasság illetve korlátolt felelősségű társaság vezetője követheti el. A Btk. Két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti.

Tőkepótlást szolgáló, pénzügyi intézménynek vagy befektetési vállalkozásnak nyújtott különleges kölcsön. Az így juttatott összeg felhasználható a pénzintézet, illetve befektetési vállalkozás másokkal szemben fennálló adóságának rendezésére, miközben felszámolás esetén visszafizetése közvetlenül a részvényesek kielégítése előtt, az összes többi hitelező után történhet meg. Az alárendelt kölcsöntőke beleszámít a szavatoló tőkébe. 

Minimális futamideje öt év, és ennek illetve kölcsönszerzősében szereplő, ennél hosszabb futamidőnek letelte előtt nem mondható fel. Az alárendelt kölcsöntőke a hitelnyújtó számára különösen előnytelen konstrukció, ezért kevés kivétellel tulajdonosok adják pénzintézetük vagy befektetési vállalkozásuk tőkehelyzetének rendezése vagy javítása érdekében. Az 1990-es évek elején a bankkonszolidáció egyik eszköze volt. Akkor még túlnyomó részt állami kézben lévő pénzintézeteknek az állam nyújtott alárendelt kölcsöntőkét.

A csatorna alsó határa a technikai elemzés grafikonjain. Az a szint, ahol az addig lefelé mozgó árfolyam visszafordul és ismét emelkedni kezd. Ellenállási szint

A magyar állam adósságainak kezelésére az 1990-es évek első felében létrehozott szervezet. Kezdetben a Pénzügyminisztérium, 1996-tól a Magyar Államkincstár szervezeti rendszerében működött. 

2001. óta zárt körűen működő részvénytársaság. Az Államadóság- kezelő Központ Zrt tartja nyilván és menedzseli a magyar állam adósságait, szervezi a soron lévő kibocsájtásokat, jegyzéséket és aukciókat, gondoskodik a visszafizetésről . Felelős a központi költségvetés fizetőképességének fenntartásáért és az állam átmenetileg szabad pénzeszközeivel való gazdálkodásért is , ennek keretében likviditáskezelési célú tevékenységet is végez. 

Működteti az elsődleges forgalmazók rendszerét. Emellett Államadóság- kezelő Központ Zrt gondoskodik az állampapírpiaccal kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozataláról.

A kormányzat központi költségvetésének az elkülönített pénzalapoknak, a társadalombiztosítási alapoknak és a helyi önkormányzatok költségvetésének az összessége.

Az államháztartás napi működése során kialakult egyenleg, a bevételek és a kiadások különbsége.

Nem tartalmazza a lejáró hitelek tőketörlesztését, a kamatfizetéseket és a privatizációs bevételeket.

Állami Bankfelügyelet: BAF. A hazai bankrendszer működésének állami felügyeleti szerve 1992-től 1997-ig. Az Állami Bankfelügyelet felügyelete a bankok és pénzintézetek szabályos működését, kiadta számukra a szükséges engedélyeket, valamint regisztrálta az akkor még nem engedélyeket, valamint regisztrált az akkor még nem engedélyköteles egyéb pénzügyi szolgáltatókat ( például lízingcégek, faktoringcégek) 1997-ben összevonták az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelettel , megalakítva az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletet. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Az Állami Bankfelügyelet elnökei:

  • 1992-1994 Botos Katalin
  • 1994-1997 Rusznák Tamás
  • 1997. Tarafás Imre

Az állam által vállalt kötelezettség ,hogy bankcsőd esetén a betéteseknek betéteik teljes összegét (teljes garancia), vagy annak meghatározott részeit ( részleges garancia) a bank helyett kifizeti. Magyarországon 1990 előtt minden takarékbetét állami betétgaranciát élvezett. Ez 1990-ben megszűnt. 

A bankbetéteket ehelyett az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) részlegesen garantálja. Miután a 2007-ben Amerikában kirobbant az ú.n subprime válság 2008 őszén az egész világra kiterjedt, elsősorban Németországban, Belgiumban, Franciaországban, és Nagy Britanniában merült fel annak a veszélye , hogy a betétesek megrohanják megingott bankokat, amivel elmélyítik a végkép kezelhetetlenné teszik a válságot. 

Ekkor az EU országainak egy része, köztük Magyarország is ( betétek az OBA által biztosított értékhatár fölötti részére) ismét bevezette. Az állami betétgarancia kizárólag a bankbetétekre vonatkozik, az egyéb befektetési konstrukciókra nem. Bankgarancia , Befektető-védelmi Alap.

ÁÉTF: A hazai tőkepiac működésének állami felügyeleti szerve 1997- ig. 1990-ben alakult meg Állami Értékpapírfelügyelet réven. Hatáskörébe tartozott a BÉT, az elszámolóház, a tőzsdék, és a brókercégek, 1992- től a befektetési alapok és a befektetési alapkezől számára az engedélyek kiadása, működésük engedélyezése. 

Az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet hagyta jóvá a nyilvános értékpapír kibocsátásokhoz készített tájékoztatókat is. 1994-benm az árutőzsdetörvény elfogatását követően tevékenysége kiterjedt a BÁT és a BÁT-on dolgozó cégek felügyeletére is. Ettől kezdve a neve Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet. 

1997-ben az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet és az Állami Bankfelügyelet összevonásával jött létre az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete . Az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet elnöke: 1990-1997 Pacsi Zoltán.

ÁÉF: Állami Értékpapír és Tőzsdefelügyelet

ÁPTF: A hazai pénz és tőkepiac működésének országos hatáskörű állami felügyeleti és tőkepiaci működésének országos hatáskörű állami felügyeleti szerve 1997. és 2000. között. Az Állami Bankfelügyelet és az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet összevonásával jött létre. 

Hatásköre kiterjedt a Hitelintézeti törvény, az akkori Értékpapírtörvény, a befektetési alapokról szóló törvény, az árutőzsdetörvény, a közraktári törvény és a szakosított hitelintézetekről szóló törvény alapján működő szervezetekre, vagyis a pénzintézetekre, befektetési szolgáltatókra, befektetési alapkezelőkre, közraktárakra, tőzsdékre stb. 2000-ben az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet az Állami pénztárfelügyelet és az Állami Biztosításfelügyelet összevonásával alakult meg a Pénzügyi szervezetek Állami Felügyelete. 

Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet elnökei:

  • 1997- 1999 Tarafás Imre,
  • 1999-2000 Szalkai István.

A nyugdíjpénztárak működésének országos felügyeleti szerve. 1993. és 2000 között. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény elfogadása után alault meg a Pénztárfelügyelet nevén, majd 1997-ben, a nyugdíjreform megindítását követően lett Állami Pénztárfelügyelet.

Feladata volt az önkéntes nyugdíjpénztárak és a magán-nyugdíjpénztárak tevékenységének ellenőrzése, a működési engedélyek kiadása, a pénztárak befektetéseivel kapcsolatos hozamelvárás kiszámítása és közzététele, valamint indokolt esetben a pénztártagok érekeinek védelmében felügyeleti biztos kihelyezése. 2000-ben az Állami Pénztárfelügyelet.

Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet és az Állami Biztosítás felügyelet összevonásával alakult meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Az Állami Pénztárfelügyelet elnöke:

  • 1993- 2000 Radnai György.

ÁSZ: Az állami pénzgazdálkodást ellenőrző országgyűlési szerv. Feladata a költségvetés, a költségvetés szervei és intézményei, az állami vagyonkezelő szervezetek, az elkülönített alapok, így többet között társadalombiztosítási alapok, a helyi önkormányzatok, valamint a politikai pártok gazdálkodásának ellenőrzése. 

Az Állami Számvevőszék vizsgálja a költségvetési javaslat megalapozottságát, a kiadási előirányzatok törvényességét, szükségességét és célszerűségét, az állami bevételek és kiadások, valamint az állami vagyok kezelését. Kontrollálja az államadósság kezelését, a hitelfelvételek felhhasználását és a törlesztését, valamint támogatások elosztását. Eredetileg 1870-ben hozták létre Legfőbb Állami Számvevőszék nevén 1914-től mint Magyar Királyi Legfőbb Számvevőszk müködött. 

1949-ben megszüntették, feladatait az Állami Ellenőrzési Központ, majd a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vette át. Az Állami Számvevőszék 1989-ben jött létre ismét, de nem a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jogutódjaként. 

Az Állami Számvevőszék elnökei 

  • 1989- től 1989- 1996 Hagelmayer István
  • 1997- Kovács Árpád

Hosszú lejáratú =>állampapír. 

A nemzetközi felosztás szerint (bár többféle létezik) általában a tíz évnél, a magyar gyakorlatban az egy évnél hosszabb futamidejűeket nevezik így. Maximális futamidejük több évtized is lehet. Kibocsátójuk lehet az államkincstár, vagy a társadalombiztosítási alapok. 

A hiány finanszírozása mellett az ~ek fontos szerepet játszanak a pénzmennyiség jegybanki szabályozásban (=>sterilizáció, =>repo), és a bankközi átutalási forgalomban. Kamatozásuk lehet fix vagy változó, forgalomba hozataluk zárt körű (=>zárt körű forgalomba hozatal) vagy nyilvános (=>nyilvános forgalomba hozatal). 

A nyilvánosan kibocsátott ~eket az =>Államadósság-kezelő Központ Zrt. rendszeresen megrendezett =>aukciókon vagy/és jegyzéssel értékesíti. A befektetők többségéhez az =>elsődleges forgalmazókon keresztül jut el, akik a másodlagos forgalomnak is fő résztvevői. Az ~et bevezetik a tőzsdére is. 

Speciális fajtája a lakosság számára kibocsátott =>kincstári takarékkötvény, amely a postákon kapható. Az ~ek különleges fajtája volt még a =>konszolidációs kötvény is, amely az 1990-es évek elején a bankok helyzetének rendezésére szolgált. =>kincstárjegy, =>kincstári takarékjegy